(Az újságírók beszélgetve elmennek, Guido és Luisa maradnak a színpadon, most egy nagydarab nő megy át a színen fürdőköpenybe, akiben Guido gyerekkora egyik meghatározó emlékének szereplőjét véli felfedezni: Sarraghinát)
GUIDO: Ez nem lehet...ő nem lehet itt....
LUISA : Mi a baj, Guido?
GUIDO: Látod azt a nőt?
LUISA: Egy újabb nő az életedből? És felhívod rá a figyelmemet? Megáll az eszem...
GUIDO: Nem, nem...ő még gyerekkoromban...amikor gyerek voltam...
(Belép a kis Guido, mögötte még három gyerek.)
GUIDO: Mint az a fiú ott, látod...pont ekkora voltam...és a nő, igen, ő Sarraghina a partról...ott lakott a tengerparton egy földbe vájt lyukban...
LUISA : Ő itt vendég, mint mi, Guido. Fürdővendég.
GUIDO: Úgy gondolod...
LUISA : Át kell öltözni a vacsorához, gyere fel.
GUIDO: Kicsit még maradok... pihenek itt ...te menj, úgyis sokáig készülődsz...majd utánad megyek...
LUISA: Rendben van. Pihenj. Én pedig azt hiszem, beszélek még az orvosoddal.
(Luisa elmegy, Sarraghina ránéz a kis Guidora, majd a felnőttre, a színpad világítása változik az emlékképre, a kis Guido a többiekkel együtt kezdik hívogatni Sarraghinát. A háttér a tengerre vált.))
GYEREKEK: Sarraghina! Mutasd magad, Sarraghina, mutasd!
(A nő nézi őket, vigyorogni kezd.)
GYEREKEK: Mutasd meg a melledet, Sarraghina! Mutasd meg a combodat, Sarraghina! Sarraghina bolond! Sarraghina bolond! Mutasd meg magad, bolond Sarraghina!
(Sarraghina mozogni kezd, mutogatja magát a fiúknak, azok nagy ovációba kezdenek, előlép a kis Guido, csönd lesz.)
GYEREK GUIDO: Táncolj, Sarraghina! Tudod azt, azt táncot!
? ZENE
(Szomor Gyuri által kialakítva, rövid reminiszcencia, előre a számból)
(Sarraghina lassan táncolni kezd, egyre vadabb ez a tánc, a fiúk tapsolnak, Sarraghina elkapja a kis Guidot, bevonja a táncba, a fiúk tombolnak, Guido és Sarraghina táncolnak. Váratlanul egy apáca jelenik meg, a fiúk rémülten elmenekülnek, az Apáca elkapja a kis Guido fülét, annál fogva húzza el a nőtől.)
APÁCA (Rendfőnökasszony): Szégyen! Micsoda szégyen! Ezzel a boszorkánnyal! Szégyen! Micsoda szégyen!
GYEREK GUIDO: Boszorkány? Nem tudtam, nem tudtam, hogy az!
APÁCA (Rendfőnökasszony: Most azonnal hazaviszlek, Te szégyentelen.
(üti-veri a fiút, kivonszolja a színpadról. Sarraghina ránéz Guidora, felhúzza mind a két vállát, és lassan távozik. Ismét a reális fény és helyzet. A tengerpart eltűnik, a tér leszűkül, mert lejön az az ajtós üvegfal, mely a próbafeltételek megtekintésénél zárta a teret. A lengőajtón keresztül érkezik La Fleur.)
LA FLEUR: Contini? Hát itt vagy!
GUIDO: Jaj ne! (kényszeredetten üdvözli) Ó, madame La Fleur!
LA FLEUR: Végre megtaláltalak! Elég ostoba játékot játszottál velem, Guido. Kereslek, hallom, hogy Velencében vagy, eljövök Velencébe - végül is én fizetek ezért a filmért! Jogom van látni, hogy készül, nem gondolod? Én legalábbis így gondolom. Szóval megérkezem, elfoglalom a lakosztályt, üzenet vár tőled "Gyere az iszapfürdőbe!" Átmegyek az iszapfürdőbe és találok egy üzenetet rajta a nevemmel, ami így szól: "Menj a gőzfürdőbe!" Átmegyek a gőzfürdőbe. A gőzfürdőben ismét egy üzenetet vár! "Menj a kertbe!" Tehát a kertbe jöttem és mit találok? Egy újabb üzenetet! "Menj vissza a gőzfürdőbe!" Azt kell, hogy mondjam, nem vagyok elkápráztatva ettől a fogadtatástól! De minden meg van bocsátva, ha most valóban elszántad magad. Elképesztő helyszínt találtál, Guido, nagyon tetszik! Fél évszázados fürdő, egy egész olasz történelem! Hajlandó vagyok áttenni ide a helyszínt, ha már végre forgathatunk, mert forgathatunk, igaz?
GUIDO: Nem tudom, még minden bizonytalan bennem...
LA FLEUR: Nem! Csak ezt ne! Ezt fejezd be! Forgatókönyv! Látni akarom a forgatókönyvet!
GUIDO: A forgatókönyv? itt van körülötted! Ez a környezet, a kertben sétáló sápadt betegek, ez a kénszag, a falakról csorgó gyógyvíz-váladék... Mit akarsz még? Kész van itt minden.
LA FLEUR: Kész van itt minden. De hol a forgatókönyv Contini?
(Ki a baloldali nyíláson át. La Fleur értetlenül utána megy.) |
|