Fiú: Itt e földön élem az életem,
úgy tűnik, hogy megvan mindenem,
Önmagamtól sokszor kérdezem,
Miért nem voltam boldog még sosem.
Felnőttem, már nem vagyok gyerek,
Szeretnek és mégis szenvedek,
Önmagamtól sokszor kérdezem,
Miért nem voltam boldog még sosem.
Mondd meg, mondd meg Istenem,
hol van, hol az én helyem?
Mondd meg, mondd meg Istenem,
hol van, hol az én helyem?
Hol az én helyem? Hol az én helyem?
A mező szagát rég meguntam már,
A munkától a bőröm csupa sár,
Önmagamtól sokszor kérdezem,
Ez az élet miért kell nekem?
Nehéz szívvel várom a holnapot,
A szülőházban érzem rab vagyok,
Ha itt maradnék végleg, azt hiszem,
Nem lehetnék boldog én sosem.
Mondd meg, mondd meg Istenem,
hol van, hol az én helyem?
Mondd meg, mondd meg Istenem,
hol van, hol az én helyem?
Hol az én helyem? Hol az én helyem?
Apám, anyám, bátyám, hallgassatok rám!
El kell mennem innen, ez nem az én hazám!
Apám, anyám, bátyám, hallgassatok rám!
El kell mennem innen, ez nem az én hazám!
Nem az én hazám! Nem az én hazám!
Indulnom kell minden áron,
Hadd leljem meg szabadságom,
Testem lelkem új életre vár!
Ifjú vagyok, hajt a vérem,
Adjátok ki örökségem,
Úgysem jövök többé vissza már!
Indulnom kell minden áron,
Hadd leljem meg szabadságom,
Testem lelkem új életre vár!
Ifjú vagyok, hajt a vérem,
Adjátok ki örökségem,
Úgysem jövök többé vissza már!
Anya: Mi történt veled, rád sem ismerek, gyermekem...
Minden mondatod, te is jól tudod, fáj nekem!
Ne légy kétkedő, ne légy vakmerő,
Gondold meg magad, amíg nem késő!
Maradj még, maradj még, maradj még!
Nem nyújt szebb jövőt a messzeség!
Maradj még, maradj még, maradj még!
A távoli kincs sosem lesz elég!
Apa: Legyél hű fiam, fogadd meg szavam, ne menj el!
A bűn ott rengeteg, értsd meg féltelek, elveszel.
Ne légy kétkedő, ne légy vakmerő,
Gondold meg magad, amíg nem késő!
Anya, Apa, Kórus: Maradj még, maradj még, maradj még!
Nem nyújt szebb jövőt a messzeség!
Maradj még, maradj még, maradj még!
A távoli kincs sosem lesz elég!
Maradj még, maradj még, maradj még!
Nem nyújt szebb jövőt a messzeség!
Maradj még, maradj még, maradj még!
A távoli kincs sosem lesz elég!
Fiú: Indulnom kell minden áron,
Hadd leljem meg szabadságom,
Testem lelkem új életre vár!
Ifjú vagyok, hajt a vérem,
Adjátok ki örökségem,
Úgysem jövök többé vissza már!
Apa: Nincs más hátra azt kell mondanom,
Előtted az ajtót megnyitom,
Szabad vagy, hát vidd el részedet,
Becsüld meg jól örökségedet!
Báty: Édes öcsém szerencsével járj,
A boldogságra gyorsan rátalálj,
Utad nem lesz könnyű, készülj fel,
Isten óvjon bárhol is leszel!
Narrátor: Nem búcsúzott könnyes szemmel,
Családjától nem köszönt el,
Túl kegyetlen volt és lázadó.
Azt remélt megnyugodhat,
Hogyha a múltra rátaposhat,
Pedig az ember múltja át nem húzható.... |
|