[ Musical gyűjtemény ] -> Godspell ~ A tékozló fiú
| «« Előző szám |   « 11/21 »  | Következő szám »» |

HERB: Egy embernek volt két fia. A fiatalabbik azt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre az megosztotta közöttük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabbik fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott.
Miután elköltötte mindenét, nagy éhínság támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment és elszegődött annak a világnak egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni.
Disznók befelé!
JEFFREY: Ezek volnánk mi? Köszi, kedves vagy!
HERB: Ő pedig szívesen megtöltötte volna a gyomrát akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki nem adott neki.
JUDÁS: Hagyd Béla, elesik magától is!
HERB:
Ekkor magába szállt. és az mondta: Az én atyámnak, hány bérese bővelkedik, én pedig itt éhen halok! Ezt fogom tenni. Útra kelek, elmegyek apámhoz és ezt mondom neki: Atyám, vétkeztem ellened és az ég ellen. Nem vagyok többé méltó, hogy a fiadnak nevezz, tégy engem olyanná, mint a béreseid közül egy.
És útra kelve el is ment az apjához. Az már messziről meglátta őt, megszánta. Megszánta és nem megszántotta. Elnézést kérünk. Eléje futott, nyakába borult és megcsókolta. A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, nem vagyok rá méltó, hogy fiadnak nevezz. Az atya viszont ezt mondta szolgáinak:
(roma stílusban:) Hát gyorsan vágjátok rá a hízott borjút, kóser borjút, oszt, húzzatok gyűrűt az ujjára, sarut a lábára, mert az én fiam halott volt és feltámadt, elveszett és megtaláltatott. És elkezdtek vigadozni.
Miközben nagyon keményen vigadoztak az idősebbik fiú kint dolgozott a mezőn. Keményen dolgozott, még keményebben dolgozott, extra keményen dolgozott.
Hazafelé meghallotta a mulatozás hangjait, s magához hivatott egy szolgát, megkérdezte tőle mi történt. A szolga nagyon bájosan így válaszolt:
Az unokaöcséd, a nagybátyád, a sógorod... A testvéred érkezett meg és az apád levágatta a hízott borjút, mert épségben kapta őt vissza.
Erre az nagyon dühbe jött és nem akart bemenni. Ekkor az apja jött ki hozzá, s így szólt: Fiam, te mindig velem vagy és mindenem a tiéd. Vigadnod és örülnöd kellene, hogy ez a testvéred meghalt és feltámadt, elveszett és megtalálhatott.

ROBIN: Nem. Nem. Jézusom!

| «« Előző szám |   « 11/21 »  | Következő szám »» |