[ Musical gyűjtemény ] -> Godspell ~ A boldogságok
| «« Előző szám |   « 9/21 »  | Következő szám »» |

JÉZUS: Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek és mit igyatok, se a testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál.

HERB (Soniára mutat) Az ő teste azért több mint ruházat. Megmutassam?


JÉZUS: Figyeljétek a mezei liliomokat, (virágot varázsol)
hogyan növekednek: nem fáradoznak és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes díszében sem öltözködött úgy, mint ezek közül, akár csak egy is. Ha pedig a mező füvét, amely ma még van, és holnap kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem inkább sokkal titeket, kishitűek!
Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk?, vagy Mit igyunk?
JUDÁS: De mit együnk?
JÉZUS: Mit kerestek először?
MINDENKI: Isten országát és igazságát!
JÉZUS: És ezek is mind megadatnak nektek. Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.
JUDÁS: Jaj, de örülök, hogy ezt szóba hoztad. Mert itt vagyok én. És itt van például az én mai napom. Tudjátok...
(Mindenki össze-vissza elkezdi mondani a saját bajait)
JOANNE: Mester! Boldogok a szegények. Na, lelki értelemben...
JÉZUS: Mert övék a mennyek országa.
ROBIN: Boldogok akik sírnak...
JÉZUS: Mert ők megvigasztaltatnak!
GILMER: Boldogok a szelídek...
JÉZUS: Mert ők öröklik a földet!
JEFFREY: Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot...
JÉZUS: Mert ők megelégíttetnek.
SONIA: Boldogok az irgalmasok...
JÉZUS: Mert ők irgalmasságot nyernek.
LAMAR: Boldogok a tisztaszívűek...
JÉZUS: Mert ők meglátják az Istent.
PEGGY: Boldogok, akik békét teremtenek...
JÉZUS: Mert ők Isten fiainak neveztetnek.
HERB: Boldogok, akiket üldöznek az igazságért...
JÉZUS: Mert övék a mennyek országa!
JUDÁS: Nem!
JÉZUS:









JÉZUS: De igen! Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek benneteket, és mindenféle rosszakat hazudnak rólatok...
Örüljetek és ujjongjatok azért, hogy jutalmatok bőséges lesz a mennyben!
(Senki sem figyel rá, össze-vissza beszélnek)
(Énekel - Duett - négyszer egyre gyorsabban, először Jézus, majd Júdás, majd egyszerre. Az utolsó előttinél a lenti prózai szöveg van)
Ha bármi fáj, lehangol a lét,
A bánat száll, szívedben ismét,
Az asszony jajgat, bajgat, új ruháért most abajgat.
Reped a ház fala, kellene száz pala,
Üres a kamra, nincs pénz.
Csodára nem vársz, az nem neked szól,
Ha bármi fáj, nem jársz, te ott jól,
Nincs más hátra, lépd át a lét kapuját,
Vár a boldogság rád!
JUDÁS: Másokra mosolyog a ég, az a rohadék,
Csuda-csupa kék és napfényes,
Merednek a száj, nekem meg aszály,
Melegbe kaszálj, oly rémes.
Lágy tavaszi eső, nekem az a fő,
Elszárad a tőkén a szőlő,
Hát hol itt az érdem, már ugyan megkérdem!
Mért van nekem csak a rossz, zűr meg a gonosz,
Csupa-csuda rossz, meg az éhség,
Pihe-puha nő, nekem sose jő,
A szabadidő nekem vétség?
Kellene jó is, meg simogató is,
De már a boldogság vár.
JÉZUS: (Az utolsó előtti közös éneklésnél)
Mért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem?
JUDÁS: Nem tudom. Mért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem?
JÉZUS: Vagy, hogyan moshatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a magad szemében ott a gerenda?
JUDÁS: Nem tudom. Hogyan moshatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a magad szemében ott a gerenda?
JÉZUS:

JÉZUS: Képmutató! Vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.
JUDÁS: Egy pillanat! ez nem volt válasz a kérdésemre!
JÉZUS: Mondd, ígértem én választ a kérdésedre?

| «« Előző szám |   « 9/21 »  | Következő szám »» |