[ Musical gyűjtemény ] -> Sakk ~ Hegyi duett
| «« Előző szám |   « 10/25 »  | Következő szám »» |

9. jelenet

Hegyi duett


(Fogadó a meranoi hegyekben. Zsúfolásig tele van mulatozó emberekkel. Anatolij az egyik oldalon látszik, hogy keresgél valakit. Florence a másik oldalon belép. Meglátják egymást és megindulnak egymás felé. Közben a kórus énekli a Der kleine Franz-ot)

Sör-Kórus: Der kleine Franz er sagt: nur Prosit
Meide den Schmerz!
Ich bin wie ein Tannenbaum so grün im Herz,
Bier ist was ich brauche wenn im Hoff-Brauchhaus,
Trinken Brüder mit mir alle Becher aus.
Es gibt Gemütlichkeit und Freude,
Lass die Vernuft Denke nur in Heute,
Gute Nacht, Zukunft!
Und jetzt, im Tiefen keller sitz ich hier,
schon am Morgen fing ich an und trinke Bier...
Florence:
Ostoba így ez a játék...
Fel fogom adni, ha kell...
Akármit tehetek, kínos,
hisz nem hiszi el...



Anatolij:
Ez ő... De hisz egyedül van...
Észrevett... Rámnéz...
De nem tudja most,
hogy mit tegyen...
/Florence/
Mit tegyek? Hogy szóljak hozzá?
Azt hiszi, olcsó kis csel...
Hogy én idecsaltam talán...
Vajon szól hozzám egyáltalán?
Mint mond majd?
Oly furcsa... Cseppet se bánt
e fordulat... Tán...
Tán elmondjam én, hogy Fred szava
- úgy látszik - mit sem ér...
Biztosan hazudik, azt hiszi,
nem tudom, mért...
Úgy hiszi, hazudnom kell...
És hogy kimentsem Fredet,
és mentsem, mit lehet,
mint nő hassak rá...
Milyen kedves és vonzó kis kém...
Furcsa, hogy gyűlölnöm kellene őt...
De mégis, ez valami más:
Oly érdekes találkozás...
De nem! Senkiben se bízz, jót ne várj!
Hölgyem, ha tán itt engem keres...?
Térjünk a tárgyra - megy az idő!
Kegyed jól szervez:
igazán elbűvölő, idilli táj itt a hegytető...
Azt hittem, Fred is itt lesz velem...
Higyje el, kérem, más volt a tervem...
Csöppet se bánom, hisz oly kellemes így...!
Együtt:
Azt hittem, szörnyen mérges lesz...
Gondolom, most mit érezhet...
Azt hittem, szörnyen agresszív...
Nincs benne érzés és nincs benne
semmi szív...
Végzetes itt ez a játék...
És semmi értelme nincs...
Nincs semmi értelme,
épp ezért gyönyörű szép...
Úgy félek és éppen ezért...
Most mi lesz...?
Ne kérdezz! Semmit se kérdezz!
Ne kérdezd: mért?
Mért? Mért vagy oly más?
Mondd: Mért oly furcsa e randevú?
Mért van, hogy ismerni ismerlek,
mint senki mást?
Mért ez a furcsa varázs?
Vajon mért látom önmagam tükrét,
ha szemem a szemedbe néz?



/Együtt/
Vajon miért van az, hogy nem érdekel
immár semmi más,
minthogy fogd a kezem és szívembe láss!
(Fred bejön. Egy darabig a háttérből nézi őket, majd hirtelen elhatározással eléjük, illetőleg közéjük lép.)

Fred:
Lám, milyen kedves, idillikus, finom csevely...
Csuda szuper e hely!
Milyen szép a holdas éj...
Nos, drágám, hogy ment minden, hát mesélj!
Nincs semmi bajod? Hozzád ért e vörös paraszt?
Nosza, erre felelj: Hatott rá a női báj?
Vagy fél, és nem lép, hogyha nem muszáj?
Nos, drágám, kiszedted legalább belőle, hogy hol a kedves papa? A KGB-n vagy a temetőben?
(Florence szó nélkül megfordul és kiszalad. A két férfi farkasszemet néz egymással. Fred a lehető legridegebb, tárgyilagos hangon közli:)

Holnap folytatjuk a mérkőzést.
Új feltételekben állapodtam meg.
Ez magának is több pénzt jelent.
De azért nem kell hálásnak lennie.
(Anatolij nem válaszol. Némán néznek egymásra, majd távoznak. Bemondónő és Walter bejönnek.Bemondónő szövege nem hallatszik, Walter a mikrofonra mutat.)

Walter: Talán, ha bekapcsolná!

Bemondónő: Mr. de Courcey. Szakértők és közönség egyaránt azt kérdezik: Mi történt a világbajnokkal? Frederick Trumper játéka élettelen, hiányoznak a tőle megszokott meglepetések.

Walter: Igen, ez igaz.
(Nem hallatszik a hangja. Szája elé húzza a mikrofont és megismétli.)
Igen, ez igaz. A botrány óta csak egyszer győzött, ötször kikapott és mindössze kétszer adták döntetlenre. Bár a negyvenegyedik játszmát is függőben hagyták, versenyzőnknek mindenképpen nagyon nehéz dolga lesz. Szóval majd meglátjuk.
(Az utolsó hangok ismét alig hallatszanak.)

Bemondónő (távoztában): Köszönöm, Mr. de Courcey!

Walter (vállat vonva): Én is.











| «« Előző szám |   « 10/25 »  | Következő szám »» |