HOL A SOK ZSIVÁNY?
AZ A NAGY CSAPAT?
LÁTTA BÁRKI IS,
MIKOR LEKOPTAK?
EGY SE HIÁNYZIK!
KIVÁNCSI VAGYOK CSAK,
HOL VANNAK ŐK...
SOK RÉGI SRÁC!
VELÜK ITTUNK ÁT
MINDEN ÉJSZAKÁT
SOSEM ALUDTUNK
TISZTA BOLONDSÁG
FOLYTON MULATTUNK
EZ VOLT A MENNYORSZÁG
HOL VANNAK ŐK...
SOK RÉGI SRÁC!
EZ KÉSZ TALÁNY
ŐKET TALÁN MEG TUDTA TARTANI
EGY MÁSIK LÁNY
TALÁN EGY MÁSIK NŐ, NEM MOI,
ISMERT EGY BIZTOS... JE N'SAIS QUOI
BIZONY ÍGY MEGY EZ
DE HÁT MEGMONDTAM:
ÖRÖK SZERELMET
NE VÁRJ SEHONNAN
DE MÉG MOST IS AZ
FÚRJA AZ OLDALAM,
HOL VANNAK ŐK...
MÉRT VAN AZ, HOGY VISSZANÉZNI NEHÉZ,
MON AMOUR?
ÍGY TÖRTÉNT, VAGY MÁSHOGY VOLT AZ EGÉSZ,
MON AMOUR?
AMI NÉHA-NÉHA VOLT,
TALÁN MÉGIS TRÉFA VOLT?
ÉS A NAGY LÁNGOLÁSBÓL
NEM MARADT MÁS, CSUPÁN HAMU ÉS POR?
SZÓLT A DAL, S MI NYÚLTUNK ARRA-ERRE...
VOLT HOVÁ!
ÍGÉRGETTÜNK FŰT MEG FÁT, ÉS PERSZE
SZARTUNK RÁ...
NEM VOLT SEMMINK , MÉGSE FÁJT
TERVÜNK VOLT EGY MILLIÁRD!
HOL AZ A BOLDOGSÁG MÁR?
SEMMI SEM MARADT, MIT FELMUTATNÁL?
HOL A SOK SVIHÁK?
HOGY JÖTT HÉTRE HÉT?
HOGY LETT NAPOKBÓL
ÍGY EGY ÖRÖKLÉT?
AKIK VOLTAKÉPP
ITT VOLTAK TEGNAP MÉG,
HOL VANNAK ŐK?
SOK RÉGI SRÁC...
AZ SOK ŐRÜLT
VITA ESTÉNKÉNT
FÜLIG SZERELMES
ÖRÖK ELLENTÉT
VAJON IGAZ VOLT?
VAGY CSAK EGY ÁLOMKÉP?
HOL VANNAK ŐK...
SOK RÉGI SRÁC!
ŐK MÁR A MÚLT
VÉGE! KIFÚJT!
TŐLÜNK A SZERELEM MÉRT FUT EL ÚGY?
HIÁBA VOLT FIÚD VAGY SZÁZ,
EMLÉKÜL SEMMIT NEM TALÁLSZ!
BÁRCSAK MÚLNA EL
EZ A FÁJDALOM
AKI NINCS KÖZEL,
NEM IS FÁJ NAGYON
MÉGIS INGEREL
FOLYTON EZT DÚDOLOM,
HOL VANNAK ŐK...
SOK RÉGI SRÁC
SOK DRÁGA SRÁC...
HOL VANNAK ŐK...
Dominique: ( jön, tálcán hat-hét pezsgőspohárral, és két üveg felbontatlan
pezsgővel, amiket az asztalra tesz ) Bocsánat, hogy eddig tartott.
A főnökünk szörnyen fösvény. A jobb pezsgőt a mosogató alá
dugja, az egérfogó mellé. Kíváncsiak rá, hogy milyen alkalomból
pezsgőzünk? Hát, természetesen a bemutatónkat ünnepeljük. De
van egy másik ok is. Ez az utolsó dal, amit mindjárt eléneklünk,
ez a Chez Leplée-ről szól.
Fatiguée: ( a közönséghez ) Ó, tudom, mire gondolnak. Miért kell erről a helyről egyáltalán énekelni? Egyfolytában panaszkodunk rá. De
szombat esténként, amikor már mindenki elment, tartunk egy kis
összeröffenést. Néhány barátunk átjön a Moulin Rouge-ból.
Dominique: A rézfúvósok...
Fatiguée: Meg a basszisták...És őrületes bulit rendezünk.
Mindenki énekel, táncol, hangszereken játszik...
Dominique: ( sokat sejtetően ) Vagy valami máson...
Fatiguée: És eldurran egy pár üveg Henry Leplée legfinomabb száraz
pezsgőjéből.
Dominique: ( a közönség gondolatai közt olvas ) Hogy miért nem tartóztatnak
le minket csendháborításért?
Fatiguée: Ó, néhány rendőr megpróbálta - párszor. Honnan tudták volna
szegények, hogy a főfelügyelő régi cimborám?
Dominique: És aztán valamelyik szombaton, nem olyan rég, éppen még
viszonylag józan állapotban, írtunk egy dalt a mi kis kocsmánkról,
és hogy milyen dolgok esnek meg itt.
Fatiguée: És kikkel.
Dominique: ( indul a zene. Meglepődve ) Úristen, Fatiguée! Azt hiszem,
túl sokat ittam aznap este. Nem emlékszem, hogy kezdődik.
( Fatiguée elkezdi, hogy eszébe juttassa ) |
|