Ha elmész, a Föld még
forog majd, a fű nő
A szél fúj, eső hull
Egy apró mag virágot hajt
A holdfény majd álmot sző
S egy új nap kél az éjből
Ha elmész, mind él még
De én már meghalnék
Ha elmész, sok lány még
Nevet majd, s lesz új dal
Lesz felhő, lesz vízpart
Lesz nyáréj s a tenger zúg
Gitár zeng, a perc száll
Egy bébi sír kiságyán
Ha elmész a világ él
De én már meghalnék
Minden feléled, megújul még
Csak én rám vár szótlan mély,
hosszú éj, csönd és sötét
Ha elmész
Ha elmész, a kéz fog
A fül hall, a szív ver
Ha elmész, a szem lát
A láb lép, a száj szól
A láz nő, a seb fáj
A vér zúg, az ész jár
Mind él még, de én rám nem ez vár
Meghalnék, meghalnék, meghalnék, ha elmész! |
|