Nick: Testvér és jóbarát
voltál, s én nem tudom már,
ki elől rejtettem szívem?
Tudnod kell, hogy én,
ha te nem lennél,
elvesznék,
semmi nem lennék,
csak árnyék...
Majd összejössz egy jóképű
sráccal a Brooklyn Főiskolán
és nekem – annyi!
Serena: Majd te jössz össze egy
jóképű burnyákkal New
Haven-ben és nekem lesz
– annyi!
Nick: Nagyon vicces!
Serena: Oly jó az ahogy,
most is rád gondolok...
Nick: Oly jó az ahogy,
mindig rád gondolok...
Együtt: Hát mért nem játszhatnánk
egy boldog párt?
Nem volna játék,
olyan mélyen átélnénk!
Hisz most sem játék,
örök harc ez egymásért!
Csak tudd, hogy rád és rám,
az élet ír drámát,
íme a szín kettőnké csupán,
és ez nem játék...
Már rég nem játék,
soha más így nem fájt még,
több ez mint játék,
belehalni - egymásért!
Csak egyszer érezz rá,
és többé nincs megállj,
kettőnkről szól,
kettőnké csupán...
És ez már sokkal több,
több ez, mint játék,
úgy nézz rám! |
|