József anyja volt a kedvenc hitvesem
Nem szerettem rajta kívül egyet sem
Te olyan vagy épp, mint ő
Oly megható, s megnyerő
Kényeztette Jákob ezt az egy fiát
Benne látta ifjúkori önmagát
A többiek megérezték, hogy másodrendűek
Ha mi csak futottunk rég
Fütyülünk rád, testvérkénk!
Kérdezgették Jákobot gyakorta:
Mért tart'sz minket másodrendű sorban?
József bájos mosolya
Idétlen és ostoba
Ámde Jákob nem látta a veszélyt
Rajongása elvette az eszét
Minden álmom Józsefben valóra vált
Azt gondolta, tudja meg a nagyvilág:
Többre tartja másoknál az egy fiát
Egy kabátot vett neki, mely tarka s drága volt
Elsőrendű gyapjúszárból készített
Könnyű anyag, de rossz időben jó meleg
Egy sült parasztnak túl finom
Mi úgy találjuk ezt!
Aki ily kabátban jár
Nem turkál a földben már
Hordta éjjel-nappal szép kabátját
Ezzel bosszantotta összes bátyját
Annak örült kiváltképp,
Mellényével milyen szép
Sok-sok színe tündöklik a fényben,
Szinte úszik zöldben, drappban, kékben
Úszik sárgában és barnában és kékben
Szólt a többi testvér erre mérgesen:
Nem szívleltük jó öcsénket eddig sem
De most aztán elég hát, a mérték már betelt!
És az agyuk elborult mikor József felvonult
Megsétáltatta az új kabátját
Rosszul jársz, ha gyűlöl minden bátyád
Szép vagyok, mint senki más
Egy sétáló műalkotás
Minden színem tündöklik a napban
Illik hozzám, épp ezért is kaptam,
Mert hogy:
Kék és sárga és zöld és drapp és vörös és éjben fekete folt és türkiz
És barna és piros és szürke, lila és bíbor, okker és haragoszöld és ibolya,
Ezüst és mélykék, narancs és ananász, papagájszín és ametiszt volt és
Gyémántszínű is volt
Kék és sárga és zöld és drapp és vörös és éjben fekete folt és türkiz
És barna és piros és szürke, lila és bíbor, okker és haragoszöld és ibolya,
Ezüst és mélykék, narancs és ananász, papagájszín és ametiszt volt és
Gyémántszínű is volt!
|
|