EVA
Egy ekkora sztár hogy tud szeretni
Ilyen szegény kis senkit, mint én?
Nekem a fény kell, édes élet! Buenos Aires - látnom kell!
EVA ÉS CSALÁDJA
Neki a fény kell, édes élet! Buenos Aires - vidd hát el!
CHE
Ezt nem rázod le, most bajban vagy, Magaldi!
Ahogy a csaj nyomul!
EVA
Hát eljött a perc! Most kezdődik minden.
Hív az én nagy fiúm!
MAGALDI
Hagyd abba, Eva, ennyi elég!
EVA
A porfészekből, az egyhangú hetekből
Elég volt már, rám a nagy élet vár!
MAGALDI
Vedd már észre: senki se hív!
EVA CSALÁDJA
Disznó! Elhagynád a kedvesed?
MAGALDI
A kedvesem? Haver, te félrebeszélsz!
EVA CSALÁDJA
Ő napfényt vitt a te cigányéletedbe!
Ő jó szívvel tett, s te még is így bánsz vele!
Mi nem kértünk papírt, de tudjuk, mi volt este!
Vigyázz!
EVA
Nekem a fény kell, édes élet! Buenos Aires - égess el!
Megtettem volna-e, mondd,
Hogyha nem tudom
Hogyha nem hiszem
Kettőnkre vár minden?
CHE
Ez a pont, ahonnét nincs más kiút.
Ő tervez és dönt - helyetted.
A hangod - úgy fest - nem őrzi meg a neved,
De általa még híressé lehetsz!
MAGALDI
A város nem egy édenkert, ott nincs más úr: a pénz,
S a származás, hogy megtudd, kilóra mennyit érsz.
De középosztály alatt már az ember nem ember
És kisöprik a szeméttel!
EVA
Cseszd meg a középosztályt! Mind álszent, hazug és mocsok!
Az apám új családja pont ilyen volt, mindenből kisemmiztek,
Oda sem engedtek a sírjához!
CHE
Minden egyéjszakás-ügy ilyen nagy gubanc?
MAGALDI
Eva, a várossal vigyázz!
Az éhség, a fagy, hisz védtelen vagy, lecsap rád!
A gyermeteg vágy végül tébolyra vált,
Sok féktelen nap tönkretesz majd
S a rossz választást
Már késő, hogy bánd!
EVA
A rossz is jó nekem, ha új és izgató,
Más, mint ez a poshadt unalom, lötyögés!
Szárnyam nőtt - a francba! - miért is ne szárnyalnék?
Hisz nem vár rám, csak ragyogás és nevetés!
Nekem a fény kell, édes élet! Buenos Aires - égess el!
EVA ÉS CSALÁDJA
Neki a fény kell, édes élet! Buenos Aires - vidd őt el!
MAGALDI
Pár év elszáll, s minden más lesz,
Ha újra jönnék, s hívnálak én, nevetnél
És nem értenéd azt a szédült leányt,
Kit bűvöl egy város,
Egy varázsos város,
És álmában felhők közt járt.
EVA
Hogy éjjel rám másztál, egy szűz lány álma volt?
Csak játék volt a lobogás, ölelés?
Ha játék volt - vedd úgy - a buta liba jól játszott,
De félig játszott játék nem elég!
Nekem a fény kell, édes élet! Buenos Aires - égess el!
EVA ÉS CSALÁDJA
Neki fény kell, édes élet! Buenos Aires - vidd őt el!
MAGALDI
Eva, túl mohó vagy, vigyázz!
Csak éhség és fagy, sok féktelen nap vár ott rád!
Túl nagy e súly, egy férfit lesújt,
És megöl egy asszonyt,
S te nem vagy még az sem!
Te nem vagy még nő, csak egy drága kis gyermek!
Menj hát, én nem rabollak el! |
|